A Duna-parti CET fejlesztője, a Porto Investment Hungary Kft. feljelentést tett a Nemzeti Nyomozóirodánál ismeretlen tettes ellen, különösen nagy kárt okozó csalás és hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt. A beruházó arra is kíváncsi, hogy Tarlós István főpolgármester meddig nézi el helyettese, Dr. Bagdy Gábor ámokfutását.

Porto a Nemzeti Nyomozó Irodától annak kivizsgálását kéri, miként fordulhatott elő, hogy a Fővárosi Önkormányzat, a projekt feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Fővárosi Közgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül, 2011. január 19-én jogellenesen lehívta, a Szolgáltatási Szerződésben meghatározott teljesítési bankgarancia teljes összegét, több, mint 1 milliárd forintot. Porto álláspontja szerint megdöbbentő, hogy annak ellenére, hogy a lehívás rendkívül káros következményeivel több magas rangú fővárosi tisztségviselő is tisztában volt, többszöri kérés és felszólítás ellenére mégsem vonták vissza a lehívó levelet, és ezzel a jogellenes lépéssel számos magyar család megélhetését sodorták veszélybe.

A Porto és a kivitelezésben résztvevő magyar vállalkozások megdöbbenését fokozta, hogy 2011. április 6-án a Fővárosi Közgyűlés elé Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes egy olyan előterjesztést és határozati javaslatot nyújtott be, amely a teljesítési bankgarancia jogtalan lehívásához kívánta megszerezni a Fővárosi Közgyűlés utólagos tudomásul vételét. Ez az előterjesztés a fejlesztő álláspontja szerint nem tartalmazott teljes körű információkat ezért az félrevezethette a fővárosi képviselőket a határozat elfogadásakor.

A CET ügyben a fejlesztő részéről - elsősorban a Főváros vagyonának megvédése érdekében - további büntetőfeljelentések várhatók, amennyiben az Önkormányzat nevében eljáró személyek Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Baross Pál a bérbeadást felügyelő ingatlanszakértő és Nagyunyomi-Sényi Gábor a Fővárost műszaki kérdésekben képviselő FIMŰV vezérigazgatója bizonyíthatóan nem működnek együtt a kulcsrakész CET megnyitásában. Ennek eddigi hiánya ugyanis a Fővárosi Önkormányzat vagyonának megkárosítása, amellyel komoly károkat okoztak Budapestnek, a magyar kivitelezőknek és fejlesztőnek egyaránt és ezért személyes felelősséggel tartoznak.

Dr. Bagdy Gábor személyes bosszúját sejtik a Duna-parti CET projekt résztvevői amögött, hogy az együttműködés álarca mögött olyan lépéseket tesz, amellyel becsületes magyar szakemberek és családjaik egzisztenciáját teheti tönkre. A főpolgármester-helyettes ugyanis azzal egyidőben, hogy a sajtóban konstruktív hozzáállását hangoztatta, teljesen indokolatlanul és jogtalanul nyúlt a korábban a Kormányhivatal által is vitatott körülmények közt lehívott teljesítési bankgarancia óvadékba helyezett összegéhez úgy, hogy az egy jelenleg is folyó per tárgya. A felek döbbenten vették tudomásul, hogy mindezt Tarlós István főpolgármester jóváhagyásával tette. 

Úgy tűnik, Dr. Bagdy Gábor nem bocsátotta meg, hogy a CET kivitelezői végső elkeseredésükben teljesen jogosan tüntettek ellene a Fővárosi Közgyűlés júniusi ülésén. Más oka ugyanis nem lehet annak, mint személyes bosszú, hogy épp az ő megélhetésüket veszélyezteti legújabb, indokolatlan lépésével. A főpolgármester-helyettes a korábban a Budapest Főváros Kormányhivatala, a fejlesztő és a kivitelező által is vitatott, törvénysértő módon lehívott, azóta peres eljárás tárgyát képező és az önkormányzat számláján óvadékba helyezett több mint 1 milliárd forintos teljesítési bankgaranciából származó összeget felhasználva érvényesítette az Önkormányzat késedelmi kötbér igényét, közel 900 millió forintot.

Az érintettek előtt ismert, hogy a késedelem kivédhetetlen vis major események miatt következett be, melyből eddig a fővárosnak egyetlen fillér anyagi kára nem keletkezett. Így az óvadék felhasználása nemcsak jogszerűtlen és felesleges lépés, amely egyrészt egyértelműen a főpolgármester-helyettes rosszhiszeműségét jelzi, másrészt becsületes magyar vállalkozásokat és családokat juttat csődbe. A politikus azzal sem törődik, hogy épp a kötbér érvényesítése előtt két nappal, a sajtó nyilvánossága előtt nyújtott békejobbot a fejlesztőknek és kivitelezőknek azt hangoztatva, hogy a műszaki átadásra és a megnyitásra kell koncentrálni.

Ezzel szemben az utóbbi napokban világossá vált, hogy dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettest – aki az elmúlt másfél évben nem is járt az építkezésen – kizárólag a CET-beruházást fejlesztő és kivitelező cégektől törvénytelenül megszerzett pénz elköltése, és azok kivéreztetése izgatja, akik egyébiránt megdöbbenve tapasztalják, hogy elvakult bosszúhadjáratához a főpolgármestert, Tarlós Istvánt is felhasználja. A fejlesztő számít arra, hogy a Fővárost lejárató, sőt, azt anyagilag megkárosító, egyértelműen a fejlesztés ellen irányuló személyes harctól elhatárolódik a főpolgármester, és felelős döntésekkel támogatja a létesítmény megnyitását, valamint azt, hogy a kiváló munkát végzett magyar szakemberek hozzájuthassanak az őket megillető pénzhez.

A Porto Investment azonnali jogi lépéseket helyez kilátásba, amennyiben a Főváros a kérdéses összeget nem helyezi vissza óvadékba és károkozó magatartását nem szünteti be.

Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes veszélyes vizekre evezett, ugyanis a Fővárosi Önkormányzat hitelességét kockáztatja azzal, hogy a fejlesztőre hárította a Duna-parti CET tegnapra tervezett műszaki átadás-átvételének elmaradását. Érveivel ugyanis a széles nyilvánosság előtt bizonyította, hogy vagy nem ismeri a projekt részleteit vagy szándékos rosszhiszeműség áll a kulcsrakész ház átvételének megakadályozása mögött. Amennyiben így van, a korábbi együttműködő hangnem is csak szándékos időhúzás volt, amely az Önkormányzatnak is jelentős anyagi és morális kárt okoz. A projektidegen megjegyzések nem meglepőek annak tükrében, hogy a projektfelelős főpolgármester-helyettes több mint egy éve – az acélszerkezet építésének kezdete óta, a fejlesztő többszöri hívása ellenére -  nem is járt az építkezésen.

A Duna-parti CET fejlesztője elhalasztotta a két héttel ezelőttre meghirdetett sajtótájékoztatóját, mivel a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat projektfelelőse Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes jelezte, hogy lehetőséget lát a konstruktív együttműködésre a fejlesztővel. Ennek eredményeképpen a felek máris kijelölték a műszaki átadás-átvétel megkezdésének időpontját és a Közgyűlés jóváhagyta több mint harminc bérlemény pályáztatását is. Eközben a CET kivitelezői a WHB konzorcium és alvállalkozói elégelték meg a várakozást, hiszen a ház kulcsrakész, de a sikeres műszaki átadás-átvétel lezárásáig a végszámlát a fejlesztő – szerződéses kötelezettségei miatt - nem fizetheti ki. A kivitelezők a Fővárosi Közgyűlés ülésén demonstráltak és a sajtóban követelték jussukat. A békepipa és a CET "indítókulcsa" tehát most már a Fővárosnál van, a városvezetésen múlik, hogy a budapestiek mikor vehetik birtokba a CET-et.

A CET elkészült. A Duna-parti, üvegbálnára emlékeztető épület készültsége az összes hátráltató körülmény ellenére is elérte a 100%-ot, kulcsrakészen várja további sorsát. A CET beruházói és kivitelezői nem bizonygatják tovább, hogy kötelezettségeiket szerződésszerűen és szakszerűen végezték, hiszen a ház kész, a tények most már önmagukért beszélnek. A víz ugyanakkor az elmúlt hetekben is forrt a bálna körül. Mire számíthatunk most? Miben reménykedhetnek a bérlők, a CET megnyitását váró budapestiek és a kivitelezésben részt vevő, pénzükre váró becsületes magyar vállalkozások?

A fejlesztő Porto Investment álláspontja szerint az ehhez szükséges döntések zöme a tulajdonos, Fővárosi Önkormányzat kezében van. A két héttel ezelőttre tervezett sajtótájékoztatót a Porto a Főváros kérésére lemondta, hiszen úgy tűnik, az elmúlt hónapok csatározásai után a felek már valóban a ház mielőbbi megnyitására koncentrálnak. A Főváros nem éheztetheti tovább a budapestieket, akik nap mint nap látják a különleges épületet, de előnyeit nem élvezhetik. A hangnemváltásra a jelek szerint megvan az esély, ha lassan is, de a Főváros jó néhány ponton együttműködő: 31 bérlemény pályáztatási eljárásának elindítását hagyta jóvá a június 22-i közgyűlés, a műszaki-átadás átvétel első bejárását is kitűzték július 14-re.

A Főváros kezében lévő egyéb döntések ugyanakkor még jelentősen befolyásolhatják a CET megnyitásának időpontját, ilyenek például: az árvízvédelmi fővédvonal áthelyezése, a Fővám téri forgalomba-helyezési eljárás, hozzájárulás az összes bérlői terület kiépítésének megkezdéséhez - a teljesség igénye nélkül, – mind-mind a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat kötelessége, illetve annak közreműködése nélkül nem lehetséges. Ha ez megtörténik, a Főváros 8 és fél milliárdos vagyonnal gazdagodik és a CET fogadhatja a látogatókat.

A beruházó szerint elképzelhető, hogy az össztűz, amelyet az elmúlt háromnegyed évben az új fővárosi vezetés a projektre zúdított, mindössze a kezdeti óvatosság, zsigeri bizalmatlanság szülte, de bízik abban, hogy mostanra, hogy a ház 100%-os és kulcsrakész mindenki megbizonyosodhatott a projekt konstrukciójának teljes korrektségéről és a kifogástalan kivitelezési minőségről. A Porto Investment előre tekint és csakis a nyitás mielőbbi elérése a célja. Ezt viszont mostantól kezdve rendszeresen számonkéri majd a Fővárosi Önkormányzaton.

A CET fejlesztője a mai napon hosszú idő óta az első pozitív, együttműködési szándékot jelző visszajelzést kapta a Fővárosi Önkormányzat projektfelelős főpolgármester-helyettesétől. Dr. Bagdy Gábor telefonon egyeztetett Márton Imrével a Porto Investment Hungary vezetőjével a CET szempontjából kritikus kérdésekben történő együttműködési szándékról. A felek ebben az ügyben a közeli napokban személyesen is egyeztetni fognak, amelytől a Duna-parti üvegbálna fejlesztője az eddigi viták lezárását, a közös, együttműködő kommunikáció megindulását és ennek következményeként a ház mielőbbi megnyitását várja.

A CET fejlesztője feltételezi, hogy a kapcsolatfelvétel mögött Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes jóhiszemű együttműködési szándéka és nem puszta időhúzás áll, ezért a főváros gesztusát viszonozva a Porto Investment a 2011. június 21-én 11:00-ra szervezett sajtótájékoztatót hozzávetőlegesen egy héttel elhalasztja, mivel annak egyik fő témája éppen a főváros szerepvállalásának mértéke (vagy annak hiánya) lenne, az egyébként kulcsrakész CET-tel kapcsolatosan.

A sajtótájékoztató új időpontjáról a sajtó képviselőit időben értesítjük. Ezen az eseményen a fejlesztő - remélhetőleg a fővárossal közösen - részletesen beszámol majd az egyeztetések kimeneteléről, illetve annak következményeiről, és így talán a „CET 100%, ???% FŐVÁROS?” cím még kérdőjeles részei is pontosíthatók lesznek.

A fenti címmel tartanak sajtótájékoztatót a CET-Közraktárak projekt fejlesztői június 21-én, kedden, ugyanis az épület elkészült és teljes szépségében várja, hogy Budapest végre birtokba vegye.

Az eseményen a meghívottak részletes információt kapnak arról, hogy ennek mégis mi az akadálya, hogy hol vannak a bérlők, illetve, hogy a fejlesztők és kivitelezők miként vélekednek a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat saját
8,5 milliárd forintos vagyonának kezeléséről.

A Duna-parti CET fejlesztője felszólítja a Fővárosi Önkormányzatot, hogy határolódjon el Kasper Oosterhuis múlt héten megjelent állításaitól. A holland tervező egy általa összeállított listára hivatkozva szeretné rátenni a kezét a Fővárosi Önkormányzat által - az érintett magyar kivitelezők és a fejlesztő szerint vitathatóan - lehívott teljesítési bankgarancia egy részére. Eközben a megvalósításban résztvevők tételesen cáfolják az építész elfogult állításait, jogi lépeseket tesznek és etikai vizsgálatot is kezdeményeznek ellene.

A Porto Investment felháborítónak tartja Kasper Oosterhuis múlt heti sajtónyilatkozatát, és jogi lépéseket tervez az építésszel szemben. "Hozzon kétmillió eurót, és kijavítom a hibákat" (...) "Ha pedig a főváros is egyetért velünk, akkor továbbra is visszatartja a korábban letétbe helyezett egymilliárd forintot. Abból a kárpótlásra (mármint a saját cége részére) és a helyreállításra is futhatja" - nyilatkozta egy hetilapnak Oosterhuis.

"A Porto a mai napig kereste a holland építésszel a közös hangot, de ez most sajnos úgy tűnik, végleg elveszett" - állítja CET-et fejlesztő Porto Investment. "Az épület a tulajdonos Főváros által is elfogadott kiviteli és gyártmánytervek alapján a legjobb anyagokból és minőségben épült fel, nincs mit helyreállítani és nincs kit kárpótolni. Felháborítónak tartjuk, hogy Oosterhuis olyan pénzt szeretne megkaparintani, amelyhez semmi köze és amelytől becsületes magyar vállalkozások és családok egzisztenciája függ. A teljesítési bankgarancia Főváros általi lehívása törvénysértő volt, melyet a Kormányhivatal jogvéleménye is alátámasztott és a sajtó is részletesen taglalt. Éppen ezért még ez év januárjában beperelte a generálkivitelező WHB konzorcium a Fővárost a pénz visszaszerzése céljából. A holland építésznek ugyanakkor ehhez semmi köze, ezért felvetése a jó erkölcs határait súrolja. Nyilatkozatától a garanciát lehívó és visszatartó Fővárosi Önkormányzatnak is el kell határolódnia!" - figyelmeztet a beruházó.

Mint ismeretes, a Duna-parti CET-et fejlesztő Porto Investment Hungary Kft. és az épületet engedélyezésig tervező holland ONL iroda (Kasper Oosterhuis és felesége Lénárt Ilona cége) a kiviteli tervek elkészülte előtt, közös megegyezéssel szerződést bontott egymással. Egy márciusi bejárást követően, amelyet a Fővárosi Önkormányzat műszaki szaktanácsadójának, a FIMŰV Zrt-nek megbízásából történt, Kasper Oosterhuis egy listát nyújtott be a fejlesztőnek, amelyben az “eredeti tervektől” való eltérésekre és általa “hibásnak” vélt műszaki megoldásokra hivatkozik. A beruházó - bár jogilag semmi köze az ügylethez - elsősorban a megvalósításban részt vevő magyar szakemberek védelmében határozottan és tételesen cáfolja ezeket a vádakat, ráadásul álláspontja szerint a holland tervező több ponton is súlyosan elfogult a témában.

A Porto elismeri Oosterhuis nemzetközi hírnevét és elméleti munkáját, ezért kérte fel a holland tervezőt közösen Tima Zoltán Ybl díjas magyar építésszel a CET tender, majd engedélyeztetési terveinek kidolgozására. (Az ONL a pályázat megnyerését követően kiszorította Tima Zoltánt a további tervezésből, így olyan munkát vállalva magára, amelyben nem volt megfelelő tapasztalata.) A fejlesztő - ahogy az a közös munka során többször vitás pont volt - ismét úgy értékeli, hogy az elmélet és a gyakorlat nem mindig egyeztethető össze. Fontos megjegyezni, hogy az ONL által javasolt megvalósítási eljárás még kiforratlan és ekkora méretű és funkciójú építmény még nem valósult meg a tervező elképzelései alapján. Az ONL utrechti "Cockpit" és "Sound barrier" épülete, amely egy autószalon és egy zajgátló fal együttese, semmilyen szempontból nem hasonlítható a CET méreteihez, adottságaihoz és műszaki követelményeihez. A CET így is az eredeti koncepció teljes tiszteletben tartásával, de a magyar jogszabályok, szabványok, minőségbiztosítási és szakhatósági (pl. tűzoltóság, katasztrófavédelem) előírások figyelembe vételével készült el, ezt bizonyítja a számos rendelkezésre álló minőségi tanúsítvány is.

Oosterhuis elfogultsága a múltban történt események miatt is felmerül, mivel a tervező összeférhetetlen módon a kivitelezésre is pályázott egy általa megnevezett holland konzorcium tagjaként is, amely társaság nem tudta a győri generálkivitelező WHB konzorcium feltételeit teljesíteni, és ajánlatuk a tervező saját maga által készített költségbecslését is messze meghaladta. A fejlesztő együttműködésével a WHB konzorcium ugyanakkor egy másik, a magyar ipart is foglalkoztató és tapasztalt kivitelezőcsapatot választott. Emiatt a fejlesztő összeférhetetlennek tartja, hogy a Fővárosi Önkormányzat cége a FIMŰV Zrt. vélhetően közbeszerzési eljárás megkerülésével megbízta a holland építészt a megvalósult szerkezet “objektív” ellenőrzésével.

A beruházó az elmúlt időszakban - a Fővárosi Önkormányzatot is külön tájékoztatva - többször megkereste a holland építészt és felajánlotta, hogy az általa kérdésesnek ítélt pontokat nyilvános fórumon vitassa meg a megvalósításban résztvevő szakemberekkel és kivitelezőkkel, hogy a felek elkerüljék az egyoldalú, szubjektív és szakmaiatlan üzengetéseket és minden érdeklődő tiszta képet kapjon a helyzet állásáról. A felkérésre Kasper Oosterhuis nem válaszolt.

A nyilvános szakmai érvpárbaj nélkül a Porto Investment a kritikákat a nemzetközi és magyar építészeti, kivitelezési szakértelem egyoldalú kétségbevonásának és sárba tiprásának tekinti.

Kíváncsiság, lelkesedés és nemzetközi példákkal való összehasonlítás jellemezte az Európai Építészpolitikai Fórum résztvevőinek CET-ben tett szerdai látogatását. Az EFAP, az EU-s elnökségek alatt félévenként megrendezett konferencia, az építészetpolitika és építészet témakörében nagy jelentőséggel bír, a magyar elnökség legfontosabb építésügyhöz kapcsolódó szakmai eseménye. A konferencia az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége hivatalos programjának része. A CET funkcióit első látásra pontosan felismerő és elismerő vélemények is azt sürgetik, hogy a viták helyett a CET tartalommal való megtöltése és sikeres működése legyen a város számára a legfontosabb, magyar és nemzetközi viszonylatban is.

 „Rendkívül kíváncsi vagyok arra, hogyan állja ki ez a kísérlet az idő próbáját, és nagyon szívesen visszatérnék, hogy láthassam, hogyan töltik be ezt a teret az emberek.” Mondta Tiina Valpola, a Finn Nemzeti Építészeti Tanács képviselője. A konferencia résztvevői Budapest emblematikus építészeti beruházásainak megtekintése keretében, szerda délután a Duna-parti CET épületét keresték fel. A bejárás után a résztvevők szakmai és személyes benyomásaikat is megosztották az épületről.

„Amikor először megpillantottam a CET-et, sokkal inkább egy szobor, mint egy épület benyomását keltette bennem, és ezzel rögtön le is nyűgözött. A bejárás során láttam, hogy az építtető minőségi anyagokkal dolgoztatott, ami szerintem biztosíték arra, hogy a kész épület sem okoz senkinek csalódást, és sikerül a megfelelő tartalommal megtölteni.” - lelkesedett Lars-Christian Uhlig, az Építészet és Regionális Tervezés bonni Szövetségi Irodájától.

A berlini Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselőjét, Dr. Brenner Jánost sok szempontból a hamburgi kikötőnegyedre, a HafenCityre emlékeztette a CET, hiszen szerves egységet alkot a rakparttal. Azt is nagyszerűnek találta, hogy megmaradt működőképesen az az egység, amit egykor a sóház, a vásárcsarnok és a közraktárak alkottak.

„Az épületben az fogott meg leginkább, hogy amikor belépünk, nagyon szigorú, párhuzamos vonalvezetés fogad, majdhogynem rigid formákkal, amelyet a régi raktárépületek határoznak meg, ez azonban elvezet az új fémszerkezet kiöblösödő, szabad terébe, valóságos formai robbanással. Itt megállva jó befogadni a rengeteg fényt, és tényleg érezni, milyen ez a város.” - mondta Angela Kovaceva építész, Marosvásárhelyről.

„Nem csak az lepett meg az épületben, hogy milyen ügyesen ötvözték a régi épületek maradványait az új elemekkel, hanem az is, hogy milyen jól egészíti ki a régi raktárak tömör falait a föléjük emelt könnyű fémszerkezet. Az új technológia így még nagyobb hangsúlyt kap, mind szerkezetileg, mind esztékailag.” - fogalmazta meg benyomásait Jorge Bonito Santos, a Portugál Építész Kamara képviseletében.

A vélemények közül a CET aktuális helyzetét és szerepét Rüta Leitanaité, a Litván Építészszövetség kreatívigazgatója foglalta össze a legjobban:
„Számomra a CET legizgalmasabb része a tartalom. Az már most világos, hogy az épület építészeti szempontból, formailag igazi siker, de a nagy kérdés az, hogy sikerül-e olyan tartalommal megtölteni, ami valóban betölti a teret és idehozza az embereket. A CET sikeresen megteremti az egységet környezetével, és ideális helyen van, de akkor fog igazán működni, ha olyan kulturális programokat kínál, amelyek segítségével értéket teremt. Ilyen szempontból szerintem nem is a turistákat kell célközönségként kezelni, hanem elsősorban az itt élőket.”

A Duna-parti CET fejlesztői a napokban újabb sikeres lépéseket tettek a ház megnyitása felé. Benyújtásra került a használatbavételi engedély iránti kérelem és a szakmai üzemeltetői csapat is összeállt. Ezzel szemben Fővárosi Önkormányzat továbbra is azt a látszatot kelti, hogy a ház nem készült el.

 A Porto Investment Hungary továbbra is gőzerővel dolgozik a CET megnyitásának előkészítésén, hogy a budapestiek és a városba látogatók mielőbb élvezhessék a sok tekintetben egyedi épületet és programjai által nyújtott élményeket. A napokban nyújtották be az ingatlanegyüttesre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelmet. További jó hír, hogy hamarosan lezárul a műszaki átadás-átvétel folyamata is. A jogerős használatbavételi engedély megszerzésével egyidejűleg a Fővárosi Önkormányzat 8,5 milliárd forint értékű vagyonnal fog gazdagodni.

Ennek tükrében a beruháző döbbenten áll Nagyunyomi-Sényi Gábor Antal, a projektben önkormányzati műszaki szaktanácsadóként résztvevő FIMŰV Zrt. vezérigazgatójának HVG-ben megjelent nyilatkozata előtt, melyben az áll, hogy „műszakilag a mai napig nem állt össze a ház”. Ez tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a vezérigazgató feltehetően nem valós okok, hanem személyes elfogultság miatt támadja a projektet. Ahogy arról már korábban a sajtó több helyen is beszámolt, Sényi az általa korábban részben tulajdonolt és vezetett Középületépítő Zrt. képviseletében a beruházó Porto Investment felkérésére pályázott az épület kivitelezésére. Miután azonban a pályázatot a Porto megnyerte, Sényi cégét - a Fővárosi Önkormányzat jóváhagyásával - le kellett cserélni, mivel az időközben botrányos körülmények között felszámolásra került.

A CET üzemeltetési feladataira a fejlesztő olyan elismert cégeket kért fel, akik szavatolni tudják a mindennapi zavartalan és magas színvonalú működést. A ház biztonságát az objektumvédelemben és tömegrendezvényekben is jártas Valton Security Kft. szolgáltatja, míg az épület műszaki üzemeltetésére a közel 200 intézményben jelenlévő PQS International Zrt. kapott megbízást. A reklám és médiapartnerekkel is hamarosan aláírásra kerülnek a szerződések, így például a CET reklámfelületek hasznosításával a város egyik legrégibb és legtapasztaltabb köztéri hirdetési cége, a Mahír csoport foglalkozik majd.

A Porto Investment álláspontja szerint most már a Fővárosi Önkormányzat kezében van a lehetőség, hogy félretéve az eddigi vitákat együttműködjön a CET sikere érdekében.

Óriási károkat okozhat, ha az április 6-i Fővárosi Közgyűlés elfogadja a CET projektért felelős dr. Bagdy Gábor pénzügyi Főpolgármester-helyettes előterjesztését. Ezért a fejlesztő levélben fordul a Főpolgármesterhez.

Levélben fordul Tarlós István Főpolgármesterhez a Duna-parti CET fejlesztője. Többek között azt kéri, hogy a szerdai döntéshozatal előtt dr. Bagdy Gábor pénzügyi Főpolgármester-helyettes "nem körültekintő, vélhetően jogszerűtlenségeket is tartalmazó" előterjesztése alapos vizsgálaton essen át, mielőtt jóvátehetetlen károkat okoz az Önkormányzatnak, számos magyar vállalkozásnak és elsősorban magának a városnak.

A Bagdy úr által a múlt héten beterjesztett, majd nemzetközi szakértők felháborodása nyomán is visszavont bánatpénz "csak" a CET bérbeadását lehetetlenítette volna el. A mostani helyzet sokkal súlyosabb ennél." – véli a beruházó. "Ez az előterjesztés azon túl, hogy jogilag számos helyen vitatható, veszélybe sodorhatja a projekt minden szereplőjét, hátrányos az Önkormányzatnak, és tragikus lehet a kivitelezésben résztvevő becsületes magyar vállalkozásoknak. Ezt megengedhetetlennek tartjuk, ezért nincs más választás, mint nyílt levélben kérni a Főpolgármester úr segítségét.”

A levél többek közt arra hivatkozik, hogy az előterjesztésben szereplő több mint egy milliárd forintos teljesítési bankgarancia lehívása Bagdy által indokolatlanul és jogellenesen, a Fővárosi Közgyűlés megkerülésével történt. Ezt – az Önkormányzat törvényessége felett őrködő – Budapest Főváros Kormányhivatala is megállapította. A jogellenes lehívást követően a generálkivitelező, egyik alvállalkozója és a fejlesztő a Fővárosi Bíróságon keresetet nyújtott be a Fővárosi Önkormányzat ellen, amely jelenleg is folyamatban van.

Ezen kívül megtévesztő lehet az is, hogy az előterjesztés a Főváros anyagi kárait hivatott enyhíteni, holott az Önkormányzatnak semmilyen anyagi kára nem keletkezhetett. A Főpolgármester-helyettes ismét alaptalanul „kiált farkast” múlt heti közleményében, amelyben azt hangoztatja, hogy „kétséges, hogy a fejlesztő elvárható időn belül, saját költségén képes befejezni a projektet”, hiszen a projekt sikeres lezárásához szükséges pénzügyi fedezet teljes körűen rendelkezésre áll a számláján, amelyet bármikor hitelt érdemlően tud igazolni. A kivitelezési munkák is gyakorlatilag befejeződtek, jelenleg a műszaki átadás-átvétel, a hibák javítása és a szakhatósági bejárások folynak a használatbavételi engedély mielőbbi megszerzése érdekében. A szolgáltatási szerződés vizsgálatát pedig épp a beruházó kezdeményezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál, hogy a további vitáknak elejét vegye.

„Nem tudjuk, mi lehet a probléma, csak sejthetjük, hogy személyes érdekek húzódhatnak a támadássorozat mögött.” - véli a fejlesztő. Beszédes, hogy a FIMŰV vezérigazgatója az a Nagyunyomi-Sényi Gábor Antal, aki mint a Középületépítő/Európai Építő egyik meghatározó tulajdonosa és cégvezetője a fejlesztővel közösen pályázott a CET projekt megvalósítására kiírt közbeszerzési pályázaton. A pályázaton részt vevő Európai Építőt a Közbeszerzési Törvény előírásainak megfelelően - az Önkormányzat jóváhagyásával - le kellett cserélni, mivel időközben jogerősen felszámolásra került. Mivel a cég felszámolását a helyébe lépett generálkivitelező WHB cégcsoport is kezdeményezte, ezért jogosan feltételezhető, hogy a FIMŰV vezetésének jelenlegi hozzáállását és lépéseit személyes okok is motiválják.

„Az elmúlt hónapok történései arra utalnak, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a FIMŰV nem érdekelt a projekt mielőbbi lezárásában és a CET sikeres megnyitásában. A levélben a fejlesztő arra kéri a Főpolgármestert, hogy segítsen ennek megcáfolásában, járjon közbe a jogszerűség és a felek közti partneri viszony helyreállításában, és vizsgálja meg, hogy húzódhatnak-e személyes érdekek a konfliktusok mögött.” - áll a fejlesztő levelében.

A Fővárosi Önkormányzat - a fejlesztő szakmai csapatának kérésére - megváltoztatta előterjesztését a Duna-parti CET bérbeadásával kapcsolatban, eltörölve korábbi javaslatát a bánatpénz megfizetésére vonatkozóan. Így a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén már a módosított előterjesztést fogadta el.

Az elmúlt hónapok csatározásai után úgy látszik, hogy végre közelednek az álláspontok a Duna-parti CET ügyében a Főváros és a fejlesztő közt. "Üdvözöljük, hogy a Fővárosi Önkormányzat tárgyalóasztalhoz ült velünk, meghallgatta szakmai javaslatainkat és módosította a közgyűlési előterjesztést." - mondta Márton Imre, az ingatlanfejlesztő Porto Investment Hungary Kft. ügyvezetője.

"Ez számunkra annak bizonyítéka, hogy az ingatlan tulajdonosa, a Főváros, mint jó gazda, valós érdekeit szem előtt tartva cselekedett annak érdekében, hogy a CET mielőbb megnyithassa kapuit a nagyközönség számára. Őszintén reméljük, hogy ez a konstruktív légkör a projekt további szakaszaiban is megmarad majd, hiszen a viszálykodás nemcsak minden félnek, de Budapest lakosainak okoz leginkább kárt azzal, hogy hátráltatja az épület átadását."

A viták ellenére a műszaki átadás-átvétel zavartalanul halad, és hamarosan beadásra kerül a használatbavételi engedély iránti kérelem is.

Alábbiakban teljes formájában közöljük Szabó Viktória szakmai véleményét a korábbi sajtóanyagunkban említett bánatpénzzel kapcsolatosan.

"A tervezett bánatpénz bevezetése kapcsán az alábbi főbb észrevételeink vannak:

Alapvetően úgy véljük, hogy egy felfelé ívelő gazdasági környezetben, erőteljes kiskereskedelmi piaci növekedés és kiemelkedő érdeklődés esetén hatékony eszköz lehet a szóban forgó feltétel bevezetése, amely egy adott projekt esetén értelemszerűen szűkíti az érdeklődék körét azon cégekre, amelyek megfelelő tőkeerővel rendelkeznek ahhoz, hogy egy meghatározó kereskedelmi központ hosszútávú bérlőivé váljanak.

Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy a magyarországi piacon az elmúlt évek legerősebb gazdasági időszakában sem volt jellemző sem a nagyobb, sem a kisebb kereskedelmi központok bérbeadásánál hasonló feltétel, mivel az alapvetően lassítja és hátráltatja a bérbeadás időszakát.

A jelenlegi helyzetben, konkrétan a CET projekt esetét vizsgálva az alábbiakat kívánjuk kiemelni:

A jelenlegi gazdasági helyzetben kifejezetten hátrányosnak, a bérbeadási tevékenységet gátló eszköznek tekintjük a bánatpénz bevezetését, tekintettel arra, hogy a jelen időszakban a budapesti piacon terjeszkedő cégek a korábbi időszakokra jellemző feltételeknél csak kedvezőbb feltételeken hajlandóak terjeszkedni, új üzlethelyiséget nyitni.

A CET projekt koncepcióját is figyelembe véve fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy mivel a bérlői összetétel elsősorban nem a nagyobb, nemzetközi divatláncolatok képviselőire koncentrálnak, a tipikusan keresett bérlők esetén ha lehet még nagyobb problémát látunk a további érdeklődések kapcsán, mivel az általunk keresett profilok sok esetben árérzékenyebb cégeket is jelentenek.

A fentiekből kiindulva nem javasoljuk a bánatpénz bevezetését a CET projekt esetén, amely véleményünk szerint rendkívül nagy nehézségeket okozna a fejlesztés még üresen álló területeinek bérbeadására, illetve a számunkra ideális bérlőkkel történő szerződéskötésre.

Szabó Viktória
Head of Retail Services
Cushman & Wakefield"

A Duna-parti CET bérleményei iránt érdeklődőket bánatpénz megfizetésére akarja kényszeríteni a Fővárosi Önkormányzat. A tervezett lépés több nemzetközi ingatlanszakértő szerint is piacidegen és "kifejezetten hátrányos", alkalmazásával a Fővárosi Önkormányzat tovább nehezíti saját tulajdonú épületének hasznosítását, ezzel hátráltatva a projekt sikerét.

A Fővárosi Önkormányzat gyakorlatilag öngólt lő magának, amennyiben a Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadja a "technikai jellegűnek" mondott, az üzlethelyiségek bérbeadását módosító szabályokat. A módosítás fő eleme, hogy a Főváros tovább bonyolítja az egyébként is igen nehézkes kétfordulós pályázati rendszert azzal, hogy előre nagy összegű – három havi bérleti díj plusz áfának megfelelő – bánatpénzt kér a helyiségekre pályázóktól. A bánatpénz – amelyet a gyakorlattól eltérő alkalmazása miatt akár “bálnapénznek” is nevezhetünk – bevezetése feltehetően Baross Pál önkormányzati ingatlanszakértőtől származik, aki az Allee bevásárlóközpont megvalósításában is részt vett. Több más szakértő szerint viszont a bánatpénz bevezetése "rendkívül nagy nehézségeket" fog okozni a Főváros saját tulajdonában lévő létesítmény hasznosításában.

"A jelenlegi gazdasági helyzetben kifejezetten hátrányosnak, a bérbeadási tevékenységet gátló eszköznek tekintjük a bánatpénz bevezetését, tekintettel arra, hogy a jelen időszakban a budapesti piacon terjeszkedő cégek a korábbi időszakokra jellemző feltételeknél csak kedvezőbb feltételeken hajlandóak terjeszkedni, új üzlethelyiséget nyitni." – állítja Szabó Viktória a Cushman&Wakefield kiskereskedelmi részlegének vezetője.

"A CET projekt koncepcióját is figyelembe véve fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy mivel a bérlői összetétel elsősorban nem a nagyobb, nemzetközi divatláncolatok képviselőire koncentrál, a tipikusan keresett bérlők esetében – ha lehet – még nagyobb problémát látunk a további érdeklődések kapcsán, mivel az általunk keresett profilok sok esetben árérzékenyebb cégeket is jelentenek." – mondja az ingatlan bérbeadásával megbízott nemzetközi cég szakértője.

A projekt fejlesztője, a Porto Investment Hungary Kft. fontosnak tartja felhívni a Fővárosi Közgyűlés figyelmét, hogy a bánatpénz bevezetése az Önkormányzat érdekeire nézve káros következményekkel járhat, ezért hétfőn levélben fordul az előterjesztést jegyző Pénzügyi Főpolgármester-helyetteshez, dr Bagdy Gáborhoz, hogy a javaslatot vonják vissza, vagy vegyék le napirendről és egy újabb szakmai normakontroll keretében az érintett felek részvételével vizsgálják felül a módosításokat a döntés előtt.

Ma a CET-ben járt Kas Oosterhuis, a ház megálmodója. A tervezőt elkísérte felesége és az ONL-ben tervezőtársa Lénárt Ilona, a Holland Nagykövetség és a FIMŰV képviselője, valamint néhány, a kivitelezésben részt vevő mérnök és újságíró is. 

Mint az köztudott, a tervező és a beruházó az építés engedélyezési tervek elkészültét követően közös megegyezéssel szerződést bontottak, amelyet követően a mai látogatás volt az első alkalom, hogy a holland építész megtekintette az épületet. Sajnos hivatalos nyilatkozatot nem tett, és a jelen lévő mérnökökkel sem konzultált érdemben. Mivel az elmúlt másfél év során Oosterhuis több kritikát megfogalmazott a tervezést tőle átvevő, a kiviteli terveket elkészítő és a kivitelezést elvégző magyar szakemberek munkájával kapcsolatosan, a CET beruházója, a Porto Investment Hungary a tervező meghívásával nemzetközi fórumot kezdeményez, ahol neves építészek és statikusok segítségével tárják fel a véleménykülönbségek okát. Mivel hasonló épület vagy acélszerkezet még nem épült Magyarországon, fontos, hogy ez a fórum a sajtó, a szakmai és laikus közvélemény bevonásával kerüljön megtartásra. Bízunk abban, hogy ez a szakmai vita minden fél véleményének teret enged majd, és az elhangzottakból sok érdekes tanulság születik majd.

A Duna-parti CET fejlesztője egyszer és mindenkorra elejét kívánja venni a találgatásoknak és alaptalan gyanúsítgatásoknak, ezért a PPP szerződések ellenőrzésével megbízott állami hivatalhoz fordul, hogy a szervezet mondjon objektív véleményt a szerződéses konstrukcióról. A lépés oka, hogy a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat képviselői a szerződés előnytelenségére és egyéb megalapozatlan indokokra hivatkozva hátráltatják az épület megnyitását.

A Porto Investment Hungary önmaga kér felülvizsgálatot – a Fővárosi Önkormányzat által tett nyilatkozatokban konkrétumok említése nélkül bírált – szerződéses konstrukcióra, így Hegmanné Nemes Sára államtitkár asszonyhoz fordul. A Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat Vizsgáló Államtitkárságtól azt várja, hogy objektív, szakmailag megalapozott véleményt mondjon a projektről. A fejlesztő értetlenül áll az előtt, hogy a Fővárosi Önkormányzat megbízott hivatalnokai, illetve a műszaki kérdésekben eljáró FIMŰV Zrt. miért hátráltatják megalapozatlan indokokra hivatkozva a Főváros tulajdonában lévő létesítmény mielőbbi megnyitását, hiszen ezzel Budapestet fosztják meg a projekt megvalósulásával járó 8,5 milliárd forint értékű vagyongyarapodástól, a CET által nyújtott kulturális és turisztikai értéktől és az ezekből származtatható közvetett előnyöktől.

Sajnálatosnak tartja a beruházó, hogy a CET közműszerződéseinek megkötése a mai napig nem valósult meg maradéktalanul, annak ellenére, hogy a Fővárosi Önkormányzat több hónapos tétlenségét követően, a feladatot átvevő FIMŰV Zrt. vezérigazgatója erre több alkalommal ígéretet tett. Bár ebben a kérdésben a fejlesztő érzékel némi együttműködési szándékot, tény, hogy jelen pillanatban sem áll rendelkezésre az átadáshoz és a használatbavételi engedély megszerzéséhez elengedhetetlenül szükséges minden közműfogyasztási szerződés.

Nem történt még meg a decemberi, azonnali hatályú közgyűlési határozat végrehajtása sem, amelyben a testület a bérbeadások szabályozásának felülvizsgálatát rendelte el, és amelynek hiánya miatt több bérleti szerződés véglegesítése és bérbeadási pályázat megindítása csúszik. A projekt sikerét hátráltatja, hogy az Önkormányzat jelen pillanatban elzárkózik a közös kommunikációtól, amely pedig nagy mértékben segítené az épület hasznosítását. 

Fontos megjegyezni, hogy a fejlesztő által kezdeményezett vizsgálattal párhuzamosan természetesen tovább folytatódnak a bérbeadással kapcsolatos erőfeszítések, a műszaki átadás-átvétel és az építkezés befejezési munkálatai, amelynek a pénzügyi fedezete is teljes mértékben rendelkezésre áll. A Porto Investment Hungary reméli, hogy a kezdeményezett felülvizsgálat minden fél számára megnyugtató eredménnyel zárul majd, és bizonyítást nyer, hogy a Fővárosi Önkormányzat számára nem előnytelen a CET projekt.

Pálfy Sándor, a BMGE Urbanisztikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára az Építészfórumra írt, A város védelmében című cikkében - a teljes cikket itt találjátok - világos véleményt fogalmaz meg a CET-ről és a városfejlesztési projektekről általában. 

Pálfy amellett, hogy építészeti szempontból is kifejti nézeteit a közraktárak közé ékelődő üvegbálnáról, markánsan kiáll amellett is, hogy a CET mint kulturális- és szórakoztató központ minden szempontból csak jót tehet a fővárosnak, az idegenforgalomnak, az embereknek.

Véleményem szerint Budapest vezetése soha vissza nem térő ziccer helyzetet hagy ki, ha a városnak ezen a kitüntetett pontján nem önmagát reklámozza egy, a város múltját, jelenét és jövőjét bemutató, pezsgő életű információs, kulturális, szórakoztató központtal, amelyben egy sor olyan funkció lenne elhelyezhető, ami a meg nem épülő Városháza-bővítménybe került volna (többek között a VIII. kerületi raktárban porosodó, bedobozolt 1:500-as Budapest fa modell, ami szerintem világszám). Biztos vagyok benne, hogy - ha nem is közvetlenül pénzben kifejezve -, de rövidtávon megtérülő befektetése lenne ez a fővárosnak hírverésben, idegenforgalomban.

A kép az Építészfórum galériájából származik.

A CET múltja, jelene és jövője három percben. Az MTI videójában a beruházó, Márton Imre, valamint a CET kulturális programigazgatója, Kőrösi Orsolya mutatja be a pesti Duna-parton lévő acél-üveg óriást.

A Duna-parton, a Közraktárak közé ékelődve épülő nagy üvegbálna építésének minden budapesti szemtanúja volt, mégis sokakban merül fel a kérdés: mi lesz valójában a CET? Milyen szerepet tölt be Budapest kulturális vérkeringésében? Mitől lesz egyedi? Hogyan tudja magában foglalni mindazt, ami nagyszerű ebben a városban? Kőrösi Orsolya, a CET kulturális igazgatója az Origónak részletesen beszámolt a létesítmény küldetéséről, kulturális missziójáról és a jövőbeni célok megvalósításáról és arról, milyen értelemben kíván "hiánypótló" épülete lenni a CET Budapestnek:

A világban jártamban-keltemben mindig is megnéztem az ilyen típusú, a régit és az újat ötvöző kulturális intézményeket. Számomra ezek a 21. század meghatározó kulturális terei, és a CET is ilyen szeretne lenni. Az egyik kézenfekvő és ismert példa a londoni Covent Garden, a másik a Magyarországon talán kevésbé ismert müncheni Muffathalle. Utóbbinak közös vonása a CET-tel, hogy az is a város tulajdonában áll, ahogy a CET épületegyüttese is. A legfontosabb megválaszolandó kérdés, hogy a CET hogyan értelmezi a kultúrát. Azt gondolom, hogy ma elsősorban az élmény fogalma s ezen belül a szórakozni vágyás, az örömszerzés, a kikapcsolódás határozza meg a kulturális fogyasztást. Számunkra ez határozza meg a CET kultúrafelfogását is. Azt akarjuk, hogy a városlakók, a fogyasztók kreativitására is épülő közösségi élményhely legyen. Olyan legyen a CET, mint egy nagyváros forgalmas sétálóutcája, ahol egymást érik az éttermek, a kávéházak, az utcai mutatványosok, az élő szobrok, az utcazenészek. Ahol jelen van a köztéri művészet, és az utcaképhez tartoznak a galériák, a designboltok, és ezen a sétálóutcán még egy nagy koncertterem is található, ahová betérhetünk egy jó színházi estére vagy egy koncertre.

 

Nagyon szeretem Budapestet, de valljuk meg, sokkal több olyan tér, sokkal több olyan hely kellene a városunkban, ahol jó értelemben időzni lehet. Érdemes megnézni például, hogy szilveszterkor, ami az egyik fontos turistaszezon, toporgó, tétova turistákat lehet látni az Andrássy úton. De nem is elsősorban a turistákról van szó. Nagyon fontos, hogy a városlakók a CET miatt úgy érezzék, hogy jobb itt élni ebben a városban. Hogy ha szombat délután felteszik a kérdést, hogy "mit csináljunk?", akkor a válasz lehessen az, hogy eljönnek a CET-be és az azt körülvevő városrészbe. Mert azt sem szabad elfelejtenünk, hogy hol van a CET. Én is itt lakom Ferencvárosban a családommal, ami egy teljesen tudatos választás eredménye volt, mert az Andrássy út és környéke mellett ez a legerősebb kulturális arculattal rendelkező kerület.

A teljes interjút itt olvashatjátok!

A pesti Duna-parton felépült, gigantikus acélbálnára emlékeztető épület, a CET (Central European Time) beruházás résztvevői január 28-án délelőtt fél 10-kor sajtótájékoztatót tartottak a helyszínen, hogy a különböző találgatásokra, téves híresztelésekre reagáljanak s egyúttal megválaszolják a projekttel kapcsolatban felmerülő kérdéseket.

Az esemény sikeresen lezajlott; ezt az ellátogató sajtóorgánumok nagy száma is alátámasztja. A Porto Investment Kft-t a két tulajdonos, John M. Benfold és Márton Imre képviselte, az épület bérbeadását intéző Cushman & Wakefield Kft. részéről Szabó Viktória nyilatkozott, Kanász István fő-építésvezető pedig a WHP Építő Konzorcium nevében jelent meg.

A sajtótájékoztatót követően a résztvevők bejárhatták a minden részletében különleges épületet, egyúttal lehetőségük nyílt interjút készíteni a megszólalókkal.

Az eseményen kiadott sajtóanyagot innen letölthetitek!

Az Egy nap a városban blog szerzője januárban közzétett egy olvasói cikket - ami komolyan kritizálta a CET-et. Hozzátette, hogy ő maga még nem járt az épületben, noha a kételyek ellenére nagyon izgalmasnak tartja a projektet, az épületet, a szerepet, amit be akar tölteni.

Nosza, kapva kaptunk az alkalmon és meghívtuk egy épületbejárásra, amelyben az olvasói cikkben megfogalmazott kérdésekre és kételyekre is választ adtunk.

Nem ez volt az első olyan tapasztalat, amelyből kiderült, hogy mindenkinek csak addig vannak kételyei, amíg meg nem nézte belülről a CET-et.

Beszámolóját blogján olvashatjátok!

A Duna-parti közraktárakat újraértelmező CET-nek már nemcsak külseje impozáns, hanem a benne feltűnő bérlők is sokat ígérnek. Ezúttal a budapesti gasztronómia ismert szereplői, Pollok László, Benkő Zoltán és Malatinszky Csaba bérleményeit hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés. A rendhagyó módon, pályáztatási eljárás keretében történő bérbeadás során a ház jelentős része rövid időn belül elkel.

A Fővárosi Közgyűlés december 15-én a Pollok László és Benkő Zoltán által elnyert bérlemény szerződéséről is döntött. Ismert fővárosi gasztronómusok lévén nevük garancia a CET egyedi koncepciójához méltó éttermek működtetéséhez. Pollok László nevéhez Budapest egyik legjobb étterme, a Budán található Csalogány 26 fűződik (a magyarországi TOP10 étterem listán az utóbbi három évben folyamatosan szerepelt), Benkő pedig a Magyarországon még újdonságnak számító vendéglátós irányzat, a ‘bistronomy’ bevezetője, egyben a MÁK Bistro tulajdonosa (korábban Lou Lou). Azonban nemcsak a finom falatokra vágyókat igyekszik gyomrába csábítani majd a CET, a minőségi magyar borok kedvelői sem fognak csalódni, ha ellátogatnak a jövő tavasszal nyíló épületbe. Erre Malatinszky Csaba különlegesnek ígérkező borétterme a biztosíték. A pályáját sommelier-ként, illetve borszakíróként kezdő, egyúttal az első villányi cuvée-k “atyjaként” ismert borászhoz betérők megízlelhetik az angol királyi család által is fogyasztott nemes nedűket, s az egyik legjobb európai fehérbort (2009), a Serena-t is. (Ez utóbbi hír a londoni kiadású Decanter magazin 2010. decemberi számában volt olvasható.)

Nem titok, hogy a CET beruházója a bérlői mix összeállításánál a minőségi gasztronómiára különleges figyelmet fordít. Az egyedi éttermeken túl a házban helyet kap majd a magyar kézműves termelők különlegességeit, valamint a hazai bor-, és pálinkakultúra színe-javát felvonultató piactér, a magával ragadó dunai panorámával rendelkező kávézók pedig forró vagy épp jeges italokkal szolgálnak majd a betérőknek.

Az acélszerkezet elkészültét, az üvegtáblák és aluminium panelek behelyezését követően megkezdődött a Duna-parti közraktárakat újraértelmező CET műszaki átadás-átvétele. A hatalmas üvegtető laikus szemnek is izgalmas, de a szakmabeliek számára különösen érdekes, hiszen a CET “hátához” hasonló szerkezet még nem épült Magyarországon. Ezt bizonyítja az a hatalmas érdeklődés, ami a tervezők és kivitelezők által szervezett szakmai bejárást övezte december 16-án. További érdekesség, hogy a CET gépészete Építőipari Mesterdíjat kapott.

December 16-án rendezték meg a CET épületében azt az elsősorban építészek számára meghirdetett bemutatót, ahol a meghívott szakemberek számára a dunaparti “bálna” acél-tetőszerkezetét mutatták be. A konferenciára több mint kétszáz építész érkezett. Ilyen és ekkora méretű szerkezet még nem készült Magyarországon – bár hasonlóra már voltak tervek Budapesten, ez az első alkalom, hogy a merész elképzelések meg is valósulnak.

“Három évet tíz percben.” Kezdte beszámolóját a CET statikusa, Nagy Anna, aki egy képekkel gazdagon illusztrált prezentáció segítségével igyekezett az érdeklődőknek a lehető legjobb betekintést nyújtani az épület vázszerkezetének tervezési és kivitelezési folyamatába. Előadása során a részvevők megtudhatták, hogy a tükörszimmetriás megoldástól eltekintve a hegesztett acélváz 1400 csomópontja között nincs két egyforma. Említést tett arról is, hogy ezek között előfordul olyan, amin munkatársaival egy hónapig dolgoztak, míg végül az mind statikailag, mind esztétikailag megfelelt az elvárásoknak.

A szót a Hydro Buildings System képviseletében Nagy Gábor vette át, aki az üvegtáblák rögzítéséhez felhasznált WICONA rendszert mutatta be. Kiemelte, hogy minden, ehhez hasonló épület kivitelezésénél a tetőszerkezetet háromszögek középpontos illesztésével oldják meg, azonban a CET esetében ezek nemcsak síkban, hanem néhol törésben is találkoznak; ezt a problémát egyedi szorítók alkalmazásával hidalták át. Az előírásoknak megfelelően a 45 mm befogású üvegmozaikokat több szerkezeti vizsgálatnak alávetették, többek között törés és tűzpróbának is.

A beruházó Porto Investment Kft. ügyvezetőjének, Márton Imrének röviden összegző záróbeszéde előtt az üveg elemekről további érdekes részleteket Kucsera Mártontól (C.E.F. Kft) hallhattak a konferencián megjelentek. Itt példaként megemlítendő, hogy a CET testét 1628 darab különböző méretű üveg pikkely borítja, melyek közül a legnagyobb mintegy 400 kg. A majd’ egy órás szakmai tájékoztatót egy rövid helyszíni bejárás követte.

További érdekes tudnivaló, hogy a ház gépészeti rendszere elnyerte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és az Építéstudományi Egyesület által 1994-ben alapított Építőipari Mesterdíjat. Ezt a kivitelező vállalkozó kaphatja meg valamely épületen, építményen végzett kiváló munkájáért. A bíráló kuratórium az Építőipari Mesterdíjat a minőségi kivitelezői munka elvégzéséért tíz szakmai főcsoportban bírálja el, idén azonban az ÉVOSZ ünnepi közgyűlésén, 2010. december 8-án, csak egyetlen Mesterdíj került átadásra. A CET épületgépészeti kivitelezője az épület hőszivattyús rendszeréért kapta az elismerést. Az épület hőellátása környezet- és energiatudatos épületgépészeti megoldással történik. Az építési telken belül fúrt termelő kutakból nyert víz hőenergiáját hasznosítva a téli fűtési- és a nyári hűtési energiát nemcsak gazdaságos, környezetkímélő módon, de a jövőben is fenntartható módon nyeri az épület, hiszen a Duna közelsége miatt viszonylag állandó és könnyen elérhető mélységben van talajvíz.
A fenntarthatóság és a környezetbarát kialakítás olyan megoldásokkal valósul meg, mint a belső levegőből történő hővisszanyerés, és a talajvízből hőszivattyúval történő hűtés- fűtés, ami a beruházó környezettudatos, hosszú távú gondolkodását is bizonyítja.

Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) még 2010 májusában közzé tette a CET acélszerkezetét célzó vizsgálat eredményét. A jegyzőkönyv és a független szakvélemény alapján kijelenthető, hogy a szerkezet a légzárási, vízzárási, szélállósági és tűzbiztonsági szabványoknak megfelelően készült,  valamint semmilyen épületfizikai problémája nincsen.

Az erről szóló teljes cikket az Építészfórum honlapján olvashatod.